Ha az előbbi bejegyzésben olvasottak nem lennének elég kiakasztóak, még adott egy csavart az élet aznapra...
Ballagok hazafelé, mint egy (fiatal)ember. Előttem nénike csoszog. Balról előzve próbálom versenyfutásunkban erősíteni helyzetem, de közben még ráköszönök:
- Csókolom!
-Szervusz! - majd rám néz:
Elnézést! Jó napot kívánok!
hát ennyire öreg lennék??? :O
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése