Ha nem magamról beszélek, akkor titeket oltalak,
Mindent tudok rólatok, mint a rohadt aranyoldalak.
Ha felcsapom a szövegkönyvem, ti kicsapjátok a hisztit,
Ha elém állsz, én becsüllek, de nem bírom a habisztit.
Mond a szemembe, ha mered, ne a hátam mögött hadoválj,
Aztán végezz el egy harakirit, mint egy jól nevelt szamuráj.
Névtelen a ruhám, de a szövegem az márkanév,
Etetem a népet, de nem állok ki, csak párakért.
Itt Káosz van! Nem lesz soha szentbeszéd,
Ha ellenem jönnél, a Crew-m lesz neked szembeszél.
Itt most nem a San beszél, nincs Dreamerz, és nincs Tkyd se,
Ha elindulok, nincs olyan, ki a Névtelent eltérítse.
Tudom, átérzed, mit mondok, mert én ilyennek születtem,
De várjál még, nem végeztem! Majd hisztizhetsz a szünetben.
Csak most kezdem a lényeget. Lehet hétvégente szétesek,
A hétköznapok kicsinálnak, mert nem játszom fake-eset.
Ritkán adom freestyle-ba, de két sör után végetek,
Ti józanul sem bírtok velem, én meg részegen is égetek.
Fejetekben csupán zaj van, az enyémben meg dallamok,
Amíg te küzdesz előttem, addig én nyugodtan ballagok.
Vallatok, vagy szart adok, de ige az mit hallatok.
De minek? Ha én üvöltök, ti akkor sem hallotok.
Ezek nem átkok, csak félve nézek rátok,
Mert én nem vaknak születtem. Ti csak néztek, én meg látok.
A szöveg megfelel egy fegyvernek, tükröt tartok minden embernek,
Mert hidd el nekem, nem csak azok gyávák, akik nem mernek.
Elém álltok bátran, de elakad a szavatok
Pedig nem is fogjátok fel. És még csak nem is hadarok,
Csak ellenetek beszélek, így nem tituláltok hírnöknek,
Mert bemutatok nektek, mint Eminem a Free World-nek…