vááááá...

Ugye? Én mondtam!

Korcsosul, korcsosul.

Ma feltévedtem a Bloose Broavaz oldalára, és lecsekkoltam a 'Szövegek, Freestyle-ok, Próbálkozások' részt. Maradjunk annyiban, hogy inkább csak próbálkozások. Nem akarok szakértőzni. Főleg, mert nem értem el semmit, annyit meg végképp nem, hogy profi legyek és belepofázzak mások dolgaiba, de amik itt vannak... kiborítanak
Azt már nem is említem, hogy helyesírás 0, de hogy rímelni a 90%-uk nem tud, az biztos. És mégis mindegyik arról magyaráz (ha azt írnám, hogy rap-pel, csak leminősítenem a műfajt), hogy mennyire jól nyomják, és hogy lealáznak mindenkit a szövegeikkel... Ja, meg persze mindegyik nagy utcagyerek, akit már szarrá moleszterált az élet. Ja, gondolom... Oké, hogy kell egyfajta önbizalom ebben a szakmában, de azért kapjunk már a dióhoz gyerekek!
Természetesen, mindegyiknél elengedhetetlen kelék a cap, mert attól leszel igazi EMSZÍ. Mindenki superhightek-hiphop-megagiga-gengszter-repper, de valahogy mégsem tudnak megfogni.
Én értem, hogy mindenkinek megvan a saját ízlése, és biztos szeretik őket sokan, de engem inkább valahogy... nem is tudom... FELBASZNAK!!!
Főleg, amikor az ilyen kis szarháziak fikázzák az olyan "nagy-öregeket", akiktől inkább tanulniuk kéne.

Utálom, mikor pl. youtube-on valaki undorító kommenteket ír valakinek a zenéje alá, és természetesen az olyan "védelmezőket" is, akik "majd jól levadásszák" az említett nethuszárokat. Ezért itt most leszögezném, hogy én konkrétan nem ezeket az ifjú tehetségeket szeretném fikázni. Inkább csak sajnálom, hogy ez lett abból a műfajból, ami igazából számomra a modern költészetet jelentette.
Nem szeretem a változást, és ha az még ráadásként a rossz irányba tart, akkor kicsit felmegy bennem a pumpa.
Sokan nem hiszem, hogy belegondolnak, hogy mi is az a hiphop, miért és honnan kezdődött...

De most ez a trendi, durrantsuk hát ánuszba az egészet szárazon, mert mi rajok vagyunk...

"Nem ismétlem megint, úgyis tudja, aki hallja,
Hogy mért megy a rap nagy része egyből a napiszarra..."

éjszaka...

Lábam alatt aszfalt, a lámpa fénye éget,

Mikor a sötétség rám hullik, már nem érzem, hogy félek.

Egyszer volt csupán, hogy a Névtelen is térdre hullt,

Mert nem kelt fel a nap, a hajnal egyszer félekúrt.

Hajnalban születtem, mégis az éjszaka hoz világra,

Mikor rányúlok az estére, a piákra, a pinákra.

Szívemben ezer szilánk, ja, de mégsem fáj, hogy élek,

Mert az elmém adja a rímeket, a szívem meg a mélyet.

Szenvedtek, míg éltek, nekem egy szenvedély az élet,

De megszenvedsz az életért, ha szenvedéllyel éled.

Te a halált féled, de a halál meg fél éntőlem,

Eljött egyszer értem, de egy jó jointtal szétlőttem.

„A lelkem nem kell!”, megegyesztünk a felében,

Így nem bennem él a zene, hanem én élek a zenében.

Mégis a sötétség az otthonom, mikor csend üvölt a fülembe,

Mikor a fejemben a sorok lassan összeállnak ütemre.

Felpesdül a vérem, és nem is kell már kérnem,

Elindul az esti járat, meghalt a másik énem.

Velem az éjszakában pár barát, meg ezer haver hever,

Ha rágyújtok egy cigire, akkor az összes smasszer teker.

A víz mindenkit lever, de a beat már halkul bennem,

Közeleg a hajnal. Ideje már mennem…

majd egyszer...

...velem van a hátszelem, a páleszem.
Egyszer lesz tán eszem, és mindenemet ráteszem
Egy lapra, és elhúzok a faszba.
Visszajövök tavaszra, és nem nyúlok rá a ravaszra...

hát persze...

- Valami baj van?
- Nincs.
- Biztos jól vagy?
- Persze! - nagy-mosoly

"De mire jó a nagy-mosoly, ha tudod jól, hogy színtelen?"

unom...

„Unom már! – Mit? – Hogy meg akartok változtatni.”
De ha rajtam múlik, az összes ilyen rá fog baszni.
Mért kéne megfelelnem?
Ha elromlott valami, mért kéne megszerelnem?
Eldobom a faszba, lesz majd másik fél áron.
Én az álmaimat élem, nektek az élet egy rémálom.
Fél lábon kibírom, amit adtok, és csak nevetek,
Ti köpködtök utánam, én meg nem tudom a nevetek.
A hírnév jó, ha jó, de mit nevezünk hírnévnek?
Nektek szemet szúr, de én örülök, hogy így élek.
Lehet, nagy a pofám, és néha kicsit túlzok,
De én tettem értetek, és néha bizony túl sok
Amit vállalok. De ez egy ilyen állapot.
Az ilyen szarháziak hozzák ki belőlem az állatot...

nyári szerelem...

"Én meg annyit álmodok, hogy beleszeretek egy illatba,
És ha nem jön össze, akkor kérdőn nézek fel egy csillagra.
-Mi van ma?- A hip hop-ot veszem feleségül..."
/Day/