Mutass valami újat! Szólok, láttam már nem keveset.
Te tettél már az asztalra, de az onnan leesett.
Ti nyomjátok a szart, ami nekem lassan nyakig ér,
Hiába hozok fényt, ha az összes 'gangszta' vakegér

Régebben próbáltam értelmet adni a soroknak,
De az agyakban a kerekek már visszafelé forogtak.
Nem halljátok, mit írok, csak a szavakat nézitek.
Ha szívnak, fújnak, kúrnak... Na, azt persze értitek.
Olyan egyszerű a szövegetek, mint régen a fakutya,
Nálunk még a battle végén tisztelet volt, meg 'gratula'.
Aki nagy pofával jött, az nagy léptekkel távozott,
Most minél nagyobb EGO-jú, annál inkább sztározott .
"Lopott alap, megírt szöveg. Stylo meg flow, az kinek kell!?
Ha a saját lábam nem bír el, majd felmászok a tieddel."
Furcsa életszemlélet, de úgy tűnik, hogy beválik,
Ha full-ba nyomod a kretént, az sok-sok embert elámít.
Talán nekem is így kéne... Beállni a sorba.
Ebbe a valóságosnak mondott, szürreális show-ba.
Talán beilleszkedhetnék a társadalomba:
Bemesélt értelem, meg fröccsöntött forma...

Felejtős a rap-pem? Erőltetett szaga van?
A baj csak az, hogy így sem leszel jobb nálam, csak padavan.
Most kezdtél csak tanulni, itt nem segít a fux.
Hogy szereznél diplomát, ha az első vizsgán buksz?
(Plusz) Az sem válik előnyödre, hogy nem vágod a nyelvet,
Ha az alap-magyar magas, akkor tanulj inkább szerbet!
Vedd fel a ritmust, vagy itt a kalap, kabáttal.
Fejezd be, mert esküszöm, felpofoztatlak anyáddal!
Tegyél egy nagy szívességet: a mikrofont dobd ki!
Ha track-et akarsz felvenni, a gépedet nyomd ki!
Én maradok ilyennek, a sorok között beszélve,
Ha 1-2 ember megérti, akkor nekem megérte.
A hip hop talán kinövi ezt a poprap-pes korszakot,
A részeges stílust, meg az átható borszagot...