2012. december 30., vasárnap

Egyszer próbálok uralkodni magamon, hogy ne legyek faszfej, erre........ én vagyok a faszfej.

Fuck Logic!

2012. december 28., péntek

nem mindegy...

Vannak bizonyos mondatok...

"Ki vagy te?" - Na, ebből általában balhé szokott következni...

"Hol voltál eddig?" - Ebből úgy szintén, mert vagy szülő kérdezi, vagy asszony, de vége ugyanaz: lebaszás.

"Örülök, hogy itt lehetek." - Ez mondjuk egy családi, baráti összejövetelen, valamiféle átadón hangzatos kijelentés.


De ha ezeket más kontextusba helyezzük...

Amikor egy lány szemébe nézel, és megkérdezed: Ki vagy te? - Hol voltál eddig? - Örülök, hogy itt vagyok! és érzed, hogy érti miért kérdezed.... azt hiszem ez többet mond mindennél ...

2012. december 22., szombat

Tegnap este a buszról hazafelé a "Na, igyunk már EGYet a pizzériában!" felkiáltáskor még velünk volt a mi szeretett Szent István királyunk...

Hova lettél Pityu???

2012. december 20., csütörtök

khmmm...

Olyan.....ismerősek...ezek a dolgok...

"Első megközelítésben az ilyen ember nagyon barátságos, elbűvölő, intelligens, mindig azt mondja és teszi, amit elvárnak tőle. (...)Céljait mindig eléri. (..) Ha azonban jobban megvizsgáljuk, akkor kiderül, hogy mindez csak látszat, és a jólszituáltság maszkja mögött egy teljesen más ember lakozik.
Az ilyen ember végtelenül önző és egocentrikus, mindent azért tesz, hogy a saját céljait elérje. A mások feletti kontroll megszerzésére bármit hajlandó bevetni, legyen az személyes kisugárzás, manipuláció, erőszakos viselkedés, szex vagy megfélemlítés. Az áldozatok sokszor csak késve ismerik fel, hogy az elbűvölő álarc mögött ki is lakozik valójában.
(...)
Nem érez megbánást, bűntudatot vagy lelkiismeret furdalást a tettei miatt, sokszor elhárítja magáról a felelősséget mondván, az áldozata megérdemelte, amit kapott. Nem érez empátiát, nem tud együttérezni másokkal, ezért gyakran tapintatlan, lenéző és érzéketlen más emberekkel szemben.
(...)
Mivel csak önös érdekeik vezérlik őket, ezért nem riadnak vissza a hazudozástól, álnévhasználattól, csalástól, mások becsapásától sem. (...) Viselkedésük sokszor feszült, felelőtlen, kiszámíthatatlan, alkalmanként a saját magukra veszélyes cselekedetektől sem riadnak vissza."

Igen, "ők" a pszichopaták...

2012. december 19., szerda

vasárnap délutá-án....

Vasárnap - of course, mikor máskor - üldögélünk Tomikánál a bőrkanapén, vadászozgatva (VBK, a városiak kedvéért). Anyja ül az ámítógép előtt, miközben a mellette lévő két hangfalból üvölt az "anyabaszó finuccsi".
Ditke nem igazán volt elragadtatva a zene szövegvilágától...

"A hip hop, mitől szétesünk, na meg a spanom cucca.
Ha összeülünk Fészeknél, rap-pet hallgat az utca...

gondolkozz...

"Az igazi nők nem szeretik sem a bólogató kutyákat, sem az ordító majmokat.
Az igazi nők azt szeretik, mikor a tigris csendben lépked mellettük..."

Tehát legyünk erősek, és kussoljunk...

Hmmmmm....
Szóval ezért van annyi picsa mellet egy nagydarab, kigyúrt IQ-fighter...

Gratulálok a tinibölcsességek eme gyöngyszemének kitalálójának! 'clap-clap-clap'
Ha nem magamról beszélek, akkor titeket oltalak,
Mindent tudok rólatok, mint a rohadt aranyoldalak.
Ha felcsapom a szövegkönyvem, ti kicsapjátok a hisztit,
Ha elém állsz, én becsüllek, de nem bírom a habisztit.
Mond a szemembe, ha mered, ne a hátam mögött hadoválj,
Aztán végezz el egy harakirit, mint egy jól nevelt szamuráj.
Névtelen a ruhám, de a szövegem az márkanév,
Etetem a népet, de nem állok ki, csak párakért.
Itt Káosz van! Nem lesz soha szentbeszéd,
Ha ellenem jönnél, a Crew-m lesz neked szembeszél.
Itt most nem a San beszél, nincs Dreamerz, és nincs Tkyd se,
Ha elindulok, nincs olyan, ki a Névtelent eltérítse.
Tudom, átérzed, mit mondok, mert én ilyennek születtem,
De várjál még, nem végeztem! Majd hisztizhetsz a szünetben.
Csak most kezdem a lényeget. Lehet hétvégente szétesek,
A hétköznapok kicsinálnak, mert nem játszom fake-eset.
Ritkán adom freestyle-ba, de két sör után végetek,
Ti józanul sem bírtok velem, én meg részegen is égetek.
Fejetekben csupán zaj van, az enyémben meg dallamok,
Amíg te küzdesz előttem, addig én nyugodtan ballagok.
Vallatok, vagy szart adok, de ige az mit hallatok.
De minek? Ha én üvöltök, ti akkor sem hallotok.
Ezek nem átkok, csak félve nézek rátok,
Mert én nem vaknak születtem. Ti csak néztek, én meg látok.
A szöveg megfelel egy fegyvernek, tükröt tartok minden embernek,
Mert hidd el nekem, nem csak azok gyávák, akik nem mernek.
Elém álltok bátran, de elakad a szavatok
Pedig nem is fogjátok fel. És még csak nem is hadarok,
Csak ellenetek beszélek, így nem tituláltok hírnöknek,
Mert bemutatok nektek, mint Eminem a Free World-nek…

2012. december 18., kedd

Átprogramozott agyad, egy más dimenzióban.
Te azt mondod: "Ez nem így van!", én azt mondom, hogy "Jól van..."

never say no to panda...

Oké, hogy mi magyarok szeretünk panaszkodni, de miért mindig csak a hitel, puffadás, prosztata meg hüvelygomba reklámok mennek?

Nálunk miért nincsenek ilyenek?
Beszarsz neki!!!

http://www.youtube.com/watch?v=X21mJh6j9i4

2012. december 17., hétfő

soldiers...

Vannak ezek a katonák...

Most olvasom, hogy az erfurti szakácsolimpián részt vettek a Magyar Honvédséget képviselő katonaszakácsok...

http://www.honvedelem.hu/cikk/35459_a_miniszter_is_elismerte_a_katonaszakacsok_teljesitmenyet

" katonaszakácsok az Erfurtban megrendezett  XXIII. Szakácsolimpián, a nemzetközi zsűri által a hidegkonyhai versenyszámban ezüstéremmel, a melegkonyhai versenyszámban bronzéremmel díjazott tevékenységük elismeréséül kaptak különböző kitüntetéseket a honvédelmi minisztertől és a Honvéd Vezérkar főnöktől. 

Az elöljárók gratuláltak a csapat tagjainak, illetve a szakácsok munkáját segítő kitüntetetteknek, és sok sikert kívántak a további munkavégzéshez. "

Most komolyan? Ennyi? Két mondat?
Konkrétan SZARJÁK a cikkeket a különböző egyetemi gyilkosságokról, utcai "vandalizmusról", betörésekről, melyik celebnek miért, hogyna tört le a körme, és a katonák - ismétlem H O N V É D E L M I katonák - meg kapnak egy két bekezdéses cikket?
Nem igazán értem a logikát? Azokból csinálunk cölöböket, akik szarnak a dolgokra?
Nézd a viszkist... Bankot rabolt, milliókat kúrt el semmire, elment börtönbe, sok-sok pénzért adott interjúkat, kijött, megint interjúk, és még egy kibaszott könyvet is kiadott, amit sokan meg is vettek...
És még én vagyok a hülye? Jézusom!
Komolyan, már nem tudom megfogalmazni jobban azt, amit érzek, amikor azt látom az emberiségen, hogy GUSZTUSTALAN EGY FÉREG FAJ!!!!



Level2:

Nem akarok senkit kiemelni, mert nem... Sőt!
De most éppen az jutott eszembe, amikor valamelyik évben meghalt egy magyar katona afganisztánban(asszem), egy repesz miatt. Őt kishazánk hőssé "nyilvánította" (alapból, hogy lehet egy embert valamiVÉ nyílvánítani? WTF!?). De miért?

Nem sajnálom tőle, sőt, örülök, hogy végre elismerik, hogy "talán" tett a hazájáért valamit... (itt jönne egy 50-60 oldal az itthon nagyzoló "hungaristákról", de ezt most inkább kihagyom, mert róluk kibaszottul nem akarok "megemlékezni")

DE!
A többiekkel mi van?
Ők is ott vannak. Ők is az életüket kockáztatják. Őket is félti valaki itthon.
Ja, vagy ezt csak akkor kell elismerni, ha meghalnak?
Akkor meg "már" minek?????

Egyik katona ismerősömtől hallottam, hogy ő legközelebb oda akar kimenni. Kérdeztem, hogy miért? Mert nem értem. Miért akarja valaki feleslegesen kockáztatni az életét? Nekünk hasznunk nincs ebből, sőt, szerintem közünk sem nagyon van ehhez a mű-háborúhoz...
De ő mégis ki akar menni, mert valamit szeretne kezdeni az életével. Kell valami, amire büszke lehet...
Én ezt az filozófiát nem nagyon értem, de őt megértem. Ha neki ez kell, akkor ez kell.
És ezért azért valahol becsülöm...
Nem majd akkor, amikor meghalt. Hanem most!
Ezt meg is mondtam neki (sűrű lebeszélős érveim mellett), de plecsnit én sajnos nem adhatok...

A kormánytól meg ezek után nem szeretném, ha kapna...

Magyarország, én így
                                 \
                                   \
                                     \
                                       \
                                         \
                                           \ nézlek le...

2012. december 14., péntek

Lehet, hogy káosz az életem, de az életem a Káosz,
Mert ők nem mondják azt nekem, ha fasz vagyok, hogy "Változz!"...
"A nevem névtelen, ez nem hasonlít másra,
Felordít a valóság, ha rímeim jönnek világra..."
/Tkyd/

2012. december 11., kedd

másnap...

Amikor vasárnap este, 4 óra alvással és kb 10 KK-val a szervezetedben hazatérsz, nem őszinte drága szüleid tekintete... Hiába keresed, nem találod az: "Ez igen! Ez az én fiam! Megérte letolni a gatyámat!" érzéseket az arcukon.

Kicsit kezdenek szétcsúszni a dolgok, úgy érzem...

"Unom a kedvetlen másnapos vasárnapot"(DSP - Unom)
"Há' miről beszélsz, Dipa?" (Fészek)

2012. december 7., péntek

hé, te...

...ott fent! Miért van az, hogy elém dobsz egy csontot, és mire nagy nehezen átrágnám magam a szar részeken, te elrántod előlem, és vigyorogsz!?
Neeeeeeem köll a duma!
Látom! Látom, hogy vigyorogsz, te kis........................ sunyi...


part 2

Van egy cucc, dolog, valami, akármi, amit nem túlzottan csipázol. Aztán valahogy mégis csak úgy alakulnak a dolgok, hogy muszájból/egy esemény hatására/csakúgyból elviseled, netalántán megkedveled....
Ééééés akkor ez kis...... izé aljasúúúl, kegggggggyetlenül, galád módon hátbadöf...

Köcsög kenguru...

2012. december 5., szerda

fákof....

Az elmúlt 1-2 hétben annyi volt a véletlen egybeesés, hogy már hiába is magyaráznám, hogy ez vagy az, nem ezért vagy azért történt...

Úgyhogy tudjátok mit? Elmentek ti a picsába! Mindenki azt gondol, amit akar, én meg csak élvezem az eseményeket... =D
"Menekülnék messzire, de magával húz a Káosz.
Vonyítottam a pórázon, mikor ő azt mondta, hogy lábhoz!"
/Fészek/

2012. december 4., kedd

Az élet szép! - Tényleg? - Tényleg!
Ne vedd túl komolyan, mert úgy jó, ha éled...
Nem álltam be a sorba, ezért én voltam a paraszt,
Mert te birkának születtél, és ahogy látom, az is maradsz...

2012. december 3., hétfő

remix...

A lelki-buszmegálló most ideiglenesen átköltözött, és új nevet kapott: "lelki-pizzéria".

A téma változatlan. Sőt a szereplők is... Meg a véleményem is:
Gáborka, ne csináld! Há' minek rugdalod a saját golyóidat? Az fáj...

revolt...

Mindig azt mondják, hogy az kell, ami nem lehet a miénk, amit nem szabad, amitől tiltanak...
Hát....őőőőő... igen. Ez ilyen...

Szerintem ebből adódik, hogy előbb-utóbb utolér az, ami ellen lázadsz. És elkezd tetszeni, ami eddig kiakasztott...

Vagy csak én vagyok ilyen furán bekötve?

2012. december 2., vasárnap

2012. november 28., szerda

romboló jellegű kritika...

Nem vagyok nagy híve az oltogatós, trágár rap-nek, de most sikerült egy olyat írnom, hogy...uhhh.

Nem is osztom meg, mert lenne ám megfelébotránkozás, meg sértődés...
Aki ismer, az tudja, hogy milyen, ha elpattanok. Aki meg nem ismer, az úgysem tudja elképzelni...

2012. november 27., kedd

uhhhh...

"Idővel minden emlék megszépül,
Mert tudod hülyül az ember, ahogy megvénül..."

2012. november 26., hétfő

hophop...

"kérdéssel válaszolsz a kérdés szerű nemkérdésemre?"

Mintha csak a saját agymenésemet hallanám! =D


Megesik, hogy a dolgok furcsa fordulatot vesznek.
És nem mindegy, milyen kontextusban feszül test a testnek.
"A szöveg, az csak szöveg" (Igen?) Mégis súlya van a szavaknak.
Ha nem érted mit mondok, tégy egy szívességet magadnak:
Ne hallgass! A neten biztos találsz még jó párat,
Mert én sem szeretem feleslegesen jártatni a számat.
Mondjak egy-két számot? Hallgassál pár Tkyd-et,
Mert ahogy ő, én is csak dumálok, nem térítek.
Ti az életetek féltitek, ezért befordulva élitek,
Én meg ha csak tehetem bájolok, meg szédítek.
Bocs Tesó! Magam megint elszámoltam,
De te tudod a legjobban, hogy megy ez a Káoszban.
A Crew még ettől egy az egybe, mindenkivel szembe.
Magas labdát adtam, remélem volt aki levette!
Szerintem van valami benne...

no para...

Fel lettem vilángosítva: elmarad(t) a világvége...

A szökőévet, tehát a plusz napot Julius Ceasar találta ki, és csak 1582-ben módosították a mai naptárrá. Ebből adódik, hogy a világ másik felén élő majákoknak erről fingjuk sem volt. Tehát, mivel ők máshogy számolták az éveket, már rég nem kéne lennünk...

Az elmélet SZERINTEM helyes, úgyhogy a világvégén megint nem lesz vége a világnak... Mint ahogy már megszokhattuk eddig, úgy kb... sokszor.

2012. november 25., vasárnap

ejj...

Két hétvége alatt, két autó mínuszban...

Kezdenek eldurvulni a dolgok úgy érzem.
A dolgok nem mindig úgy jönnek össze, ahogy mi tervezzük, vagy szeretnénk...

De ez nem mindig rossz. Így lehet a semmiből valami...

2012. november 24., szombat

csak ez maradt....

"Amit én megéltem, azt nem élted át te.
Amit te megéltél, azt nem éltem át én.
Mégis ugyanazt érezzük a világ minden féltekén.
Mint egy képregény, nem látjuk végét a KÁOSZnak.
Volt, hogy imádkoztak értem, volt hogy átkoztak.
A barátok változtak, így lettek haverok.
A házak eltűntek, jöttek helyettük panelok.
A beton felnevelt. Ide születtem, itt maradok...
(...)
Ha neked így jó, nekem meg főleg!
Magamnak suttogom: Többet néztem ki belőled!"
/FankaDeli/

2012. november 23., péntek

betegen...

Gép előtt ülve Admirálist játszom...
Lájk, ha te is!

Ja nem, ez nem az a hely...

Faszom! Péntek este van! Nem bírom ezt a semmittevést.
"Az orvos is megmondta, hogy én ezt nem birrrrrom!"

Már érzem, hogy kezd kocka formát ölteni a fejem...

csak öt betű...

"Én bánom, nem szánom,
Mert a szánalom, mi elsüllyeszt, a víz nem visz át a gáton.
Én látom, hidd el, hogy szenvedsz! Nekem is fáj, ugyanúgy, mint neked,
De én már rég másfele megyek.
Isten Veled!
Az út túl hosszú.
Nekem rövidebb a táv, már rég tudom: így ért utol a bosszúd.
Látom a szemedben az arcomat, most kedvtelen.
Mikor hazudik a szám, eléggé szemtelen.
Így tituláltok ti. Így figuráztok ki.
Ilyenek vagytok ti. Így írtok ti, mert semmit nem bírtok ki.
Csak birtokolni akartok,
De a lélek nehéz, a végén mindannyian megszakadtok.
Elakadtok, mert ismerni akartok.
Látjátok bennem, amit másban nem,
Pedig nem vagyok az, minek hisztek. Csak kárba megy
Az érzelem, mit felém pulzáltok.
A megismerés felénél nem értetek, megriadtok, lepauzáltok,
Megálltok. Megbántott lélekként sajnálattal hagynátok el.
Ha nektek ez kell, hát adjátok fel!
Menjetek el! Felejtsetek el!
Az ember bonyolult, ha fáj, úgy érzi felejteni kell.
Változom én is, hidd el! Lehet nem látod.
Csak várod a változást, és engem vádolsz.
Rám számolsz minden rosszat, de az élet nem egyszerű.
Csak egy pillanatkép vagyok. Egy ember. Csak öt betű..."
/Deego/

hmm...

Valahol elvesztettem ma a péntek feeling-emet...
A becsületes megtalálót jutalom várja... Mondjuk egy sör a St. Ferenc Pub-ban?

Vajon mit csinálnak a péntek-szombat estéken azok a versenyzők, akik nem neveztek még be az amatőr alkoholisták versenyére?

így kell ezt...

De keményen tolja az öreg!!! XD

http://www.youtube.com/watch?v=X3M5vKnVpUo#t=44m20s

Egyébként érdemes végignézni az egész filmet, mert vannak benne azért érdekes dolgok...

2012. november 21., szerda

efbé...

Napi szösszenetek arckönyvről:

Boldog Szülinapot a ma ünneplőknek!


- Mi ez a kiírás XY-nál!
- Nem tudom, de egy idézetből le akarja élni az életét..


szőlőcukormámorban!!! XDXDXD



Tűzijáték......nappal.........távolról...........ködben...!


És a mai nyertes, Pupolya (G):

N: büszkék lehettek magatokra :)))gratulálok ;) mindenkinek egytől egyig :))(Y)
V: Mi a picsa van már megint bazmeg?
G: Jó a szó Tesó!!!
N: az, hogy itt az emberek annyira irigyek.. hogy próbálják tönkretenni más kapcsolatát :DDD:) ezen kívül meg az hogy ezek az emberek 1 ftot sem érnek.. mert ittvannak 25-6 évesen és nem a saját szutykos életükkel foglalkoznak :) (tiszt. a kivételnek)
V: Szard már le őket , aki meg hisz az ilyeneknek az meg nem a barátod... nézd azt hogy amid neked van az nekik nem jutott.
N: leszartam őket eddig.. mert vicces... de már sok:)
G: Hallod N ha már így összejöttünk itt, nem tudnád levágni a hajam??

2012. november 19., hétfő

címtelenül...

Emlékszem, régen ismertem egy srácot...

Egy kicsi, vékony gyereket, aki eléggé visszahúzódó volt. Rá lehetett venni minden csínyre, de sosem volt hangadó. Csak vakon követte azokat az embereket, akikre felnézett, akikben bízott. Új közösségben nehezen találta a helyét, ezért az óvodában is a visszafogottabbakkal játszott, csendben a sarokban.
Oviból ki, általánosba be. Jöttek a piros pontok, meg a csillagos nyomdák, és év végén a jutalom könyvek. Klappolt minden...

Aztán szép lassan elkezdte kapni a pofonokat az élettől (is). Valami eltörött benne, megváltozott. Rájött, hogy még ha fél is, oda kell állnia, és bírnia kell, még akkor is ha már a földről kellett felkelnie. Nem kap segítséget senkitől, ezért aztán már nem is kért. "Legjobb védekezés, a támadás!"
Így szép lassan felkapaszkodott a "ranglétra" közepére. A semleges területre. Nem őt bántották, és nem ő bántott.
Egy darabig bírta tartani ezt az állapotot, de mohó lett. 7. osztályban már fent lógott a létra tetején.
Nem egyedül.Voltak, akik segítették és ő is húzta őket. Aki viszont gyenge volt, az lemaradt. "Nincs háború, áldozatok nélkül" elven, aki nem bírta a tempót, lemaradt. Egyre kevesebb fájdalommal hagyta maga mögött a múltat...

Ezekkel párhuzamosan felpörögtek az események. Először csak rosszabb jegyek, kisebb, majd nagyobb balhék, első berúgás, és mire észbe kapott már többször álltak meg a házuk előtt az autók 1-1 pakettért, mint a Rákóczi téren a prostiknál.

A középiskola első hetében már az osztályfőnök előtt állt a tanáriban.
Leszarta a sznobokat és a strébereket. Maga köré gyűjtötte a hangadókat, és élvezte az életet. Sosem csinált segget a szájából, mégis aki erősebb volt, az mellette állt, aki gyengébb, az ellene. Félelem nélkül állt oda bárki elé, és érzelmek nélkül taposott el másokat.
A barátság, mint fogalom, megszűnt létezni a szótárában. 
Egyesek szerint elbaszta az életét, de ő élvezte, és nem törődött semmivel, csak a pillanatnak élt.

És mint minden ilyen történetben, jött egy lány...
Kiderült, hogy a srácnak van még valami a mellkasában. Valahol mélyen még ott van az a kis gyerek, aki régen volt. Megmaradt ugyanolyan nagypofájú bunkónak, de ismét tudott magára érzelmeket erőltetni.
Teltek a napok, hetek, hónapok, és egyre kevésbé tudta kezelni ezt a kettősséget. Egyrészről hajtotta a jelleme, a bizonyítani akarás, az esze, másrészről a szíve.
A két énje harcolt, a lány elment, a srác meghalt.

Sok nézeteltérés volt köztünk, és általában nekem kellett szembenéznem a tetteinek következményeivel, de mindig segített ha bajban voltam. Megvédett, ha kellett, és csak tőlem fogadott el segítséget...

Néha hiányzik!



















De úgy érzem, most szombaton újra találkoztunk...

here the end...

Gyááááj, gyün a világvége!

A majákokok megmonták, hogy december 21.-én arra kelünk, hogy meg vagyunk halval...
Erre a sok okos kitalálta, hogy le kell menni a főd alá, meg fel a hegyekba. Merthogy ott jó!

Mé', ott nem lesz világvége? Csak 0-tól a tengerszint feletti 1231 méterig lesz a semmi?

Egyre több bug-ot (hibát - a kevésbé kockák kedvéért) fedezek fel a mátrixban. Szerintem lassan összeomlik a vindóz...

"(...) egy bizonyos Harrison James Landerfield, wyoming-i lakos, egy éjjeli műszakban, tisztázatlan körülmények között kritikus, javíthatatlan sérüléseket fog okozni egy domináns szerverteremben. Minek következtében le fog állni a fészbuk. VÉGLEG! Aminek eredményeképpen egy Kambodzsába tartó utasszállító repülőgépet vezető pilóta többszöri próbálkozása ellenére sem képes fészbuk-profilját elérni, és ezért dühében és elfoglaltságában NEM VESZI ÉSZRE













... amint a Földbe csapódik egy kisbolygó... "
/Simon/

mégis...

Vajon miért van az, hogy ha valaki azt mondja nekem, hogy nem is vagyok akkora tapló, az első adandó alkalommal bebizonyítom, hogy de... az vagyok...

"De bírom, mikor megvadul a jól nevelt vérem..."
/Tkyd/

2012. november 18., vasárnap

KáoszCrew...

"Csak egy féreggé kell válnom, és az ölembe hullik minden..."

Kicsit ironikus, hogy most pont a Tomikától idézek...

2012. november 15., csütörtök

drive...

Alcím: Fast and the kicsit sem furious.

Biztonsági öv nélkül gyorshajtás, és szelíd mosollyal integetés a sünöknek...
Hát ez történt a második járművezetői oktatáson.

Há' mitől fostok!?

2012. november 14., szerda

TEK 2...

Tudjátok, vannak ezek az egyzenés előadók...
Na, azoknak van egy alfaja, akik bár több zenét kiadnak, mégis ugyanaz mind. Egy zenével befutnak, és utána már csak azon változtatnak egy nagyon kicsit, és így adják ki a következőt, majd a következőt, majd a következőt...
Ez a faj főként az elektronikus zene világában fedezhető fel. Életciklusuk rövid, de legalább úgy szaporodnak, mint a gomba...

Lényeg, hogy van ez a Lójel Krisztián*, vagy Chris Lawyer, ha úgy ismerősebb. Volt neki ez a terrorelhárítási központos zenéje, ez a tek-tek-tek-tek-tek-tek-tek.
Na, neki is kijött egy új szerzeménye, aminek az alapja full, ismétlem FULL ugyanaz, mint a tekkesnek.
Viszont ez szerintem egy kurva nagy zene lett!!! Az előző is jó volt, de ez... Kétfülre zabálom!

Mivel magyar a srác, esküdni mernék, hogy a józsefvárosi piacon találta ki ezt a zenét, mert ott simán el tudnám képzelni a szövegét:
Óccsó a méz ára!
Óccsóbb annál a búzadara!

http://www.youtube.com/watch?v=qi3PVqtCGdU


* Na jó! Igazából Katona Krisztiánnak hívják. Csak hogy kultúrálóggyá is egy kicsit...

2012. november 13., kedd

lucky...

Örüljön mindenki, aki nem tartózkodott fehérvár területén ma 10 és 12 óra között!!!

Oktató bá nem szarozott:
Csekkoltuk az autót kívül-belül. Faint minden, pattanjunk be és indulás. Két jobbos kör a rutin pályán, majd megfordulás 'Y'-ban. Ismét két kör balra, közben szlalomozás a bóják között, oszt jónapot! Irány neki a városnak...
Még szinte észre se vettem, hogy már nem az anyós ülésen ülök, máris megfordulás a város végén, egy ívben, aztán irány egy bankautomata. Pénzfelvétel, go a belvárosba.

Instant volt az egész. Semmi petting! Vagy legalább egy: Autó-Tanuló! Tanuló-Autó!
Semmi!

Eskü', olyan volt, mint egy kurvánál! Gumi rendben, lé van (a tankban), durr ánuszba.

Csakhogy dugni már dugtam, autót viszont még nem vezettem...

2012. november 12., hétfő

"(...) Hiszen, valljuk be, hogy nagyon sok olyan hip-hop előadó van, akik felületesek. Egyszerűen csak a rímre törekednek, és azt hiszik, hogy egy jó beat vagy egy jó line, és akkor el van adva a cucc, de mi szeretnénk, hogy a hip-hop-ot ne ilyen egyszerű dolognak titulálják, hanem igen is, ezt lehet olyan szintekre fejleszteni, hogy művészet..."
"Szemét ez a világ, Baby! Jobban tetszett régen,
Amíg nem mutattad meg nekem azt, hogy szeretni szégyen!"
/Tirpa/

fatal error...

Volt már olyan, hogy egy hosszú hétvége alkalmából a négy napból hetet végigittam...
Na, most az egy napos hétvége alatt három bulin voltam (és nem ám csak benéztem pár percre), plusz egyszer kocsmázni...

Há' nekem nem pont így tanították a számolást az oskolában!

Tényleg hiba van a mátrixban...

először is...

... hadd oltsak egy kicsit:

Imádom az olyan okos emberkéket, akik arckönyvön szanaszét jelölnek mindenkit, de a profilképük megtekintését csak az ismerőseik számára teszik lehetővé...
De ha a neved helyén össze-vissza mindenféle jelek vannak, normális betűk helyett, PLUSZ még a képedet sem látom, akkor regéld már el nekem, hogy mi a krumplis-tésztáért kéne nekem visszajelölnöm, HMMM?

Arról már ne is beszéljünk, hogy természetesen az összes többi kép elérhető bárki számára, csak pont az a rohadt profilkép nem, ami azért lenne hivatott, hogy megtudjam állapítani a profádról: vajon ki a flanc lehetsz te... kisbutus.

Ja, és egy komplett szívbillentyű műtétre lenne szűkségem, ha nekiállnék írni:
- azokról, akik mások (általában cölöbök) képét teszik ki...
- az "ezen a képen olyan csúnya vok" című képeket feltöltő egyénekről...
- az "írj rám, ha vagy" postokról...
- az üzenőfalon, kommentekben lefolytatott beszélgetésekről...
- a nagybetűket és írásjeleket hanyagoló, 3 oldalas story-t egybe írva elmesélő páciensekről...
- azokról, akik egy buli után ismerősnek jelölnek, holott csak éppen véletlenül egyazon helyszínen voltunk, egy adott pillanatban...
- az én személyes kedvenceimről: a mély áhítattal és élettapasztalattal átitatott, megfogalmazott, és nem utolsó sorban nyelvtanilag helyes tinibölcsességekről...

Há' má' most ideges lettem!

2012. november 7., szerda

dreamer...

Ki ne hallotta volna már: Éljünk és küzdjünk az álmainkért!

És mi van, ha egy álom teherré válik?

error...

14 évesen 18-nak néztek.
24 évesen 21-nek.

Hiba van a mátrixban: 10 év alatt 3 évet öregedtem... Zsííííír!

smile...

Csütörtök éjjel (egy kocsma-kör után) üldögélünk Gáborkával, náluk. Éppen próbálja manipulálni (szigorúan a zinternetten) a rendőr-story-s csajt, én meg elvagyok a kis világomban. A lányka írt, és nem is sejtette, hogy egy egész szerkesztői team dolgozik a szépen, sunyin felépített párbeszédükön. Voltak olyan húzások, amik bejöttek, meg olyanok is, amik nem. De hát ez egy ilyen bicikli.

Ja és amiért ezt most elmondtam:
Gábor olvassa fel nekem nagy erőkkel, hogy mit is írt a lány.
- (...) és a végére odatett egy kisszmájlit.
- Micsodát?!?!?!?
- Hát egy kisszmájlit. Tudod, van ez - és ekkor összezárt száját széles mosolyra húzza - és van a kettőspont nagy d. Na az meg a nagyszmájli...

Hát én beszartam!

2012. október 31., szerda

hmm...

Tinit játszol, bár a lelked öregebb,
A TV divatja cink, ezért már a netét követed.
De ami az egyik fülön be, az a másik fülön jön ki,
Annyira egyediek vagytok, hogy nem mertek különbözni!
http://soundcloud.com/sensei_raffla/raffla-rabszolgasirat-2

2012. október 28., vasárnap

me...

"Mert annyira antiszociális kinézeted van (már bocsi), hogy szerintem akivel jóban leszel, azt tuti, hogy bírod, meg szereted, és megbíznak benned :) Én sem tudtam az elején, hogy most akkor honnan, merről közelítsek, de hála égnek sikerült :) És szerintem amúgy teljesen jó arc vagy és ahhoz képest, hogy fiatal vagy, elég jól gondolkozol dolgokról :) Én nagyon megszerettem a bucid"

Na, há' ez lennék én! =D

2012. október 26., péntek

takarodj...

Há' nem elég, hogy (szerintem) Halloween ünnepe nincs is kishazánkban, de má' úgy is írják, hogy "HELOWIN"...

Jájjédesistenem...

2012. október 24., szerda

guru...

"Hogyan trollkodj", felsőfok:

Hétfő (munkaszüneti nap) telefonhívás kezdeményezése egy lánnyal, fapofával:
-Jó napot kívánok! Kovács István főtörzsőrmester vagyok a Fehérvári Rendőr-főkapitányságról. XY-al beszélek?
- Őőőő, igen. Tessék!?
- Ismer ön egy bizonyos M. Gábort?
- Igen, ismerem. Mi a baj?
- Tudomásunkra jutott, hogy ma este, 20:05-kor az ön lakhelyének környékén lesz, egy bizonyos ZV nevű sörözőben. Amennyiben ön nem jelenik meg a helyszínen, magára küldjük a különleges egységet...

Szegény jááány... Volt ám boldog anyázás, meg minden. De eljött!
Kibaszott profi vagyok!

bájoló...

Nekem mesélik:

Sétáltunk hazafelé valamelyik este, barátnőmmel. Egyszer csak megszólal, hogy ő mennyire szeret téged... Erre én: Sokat gondolsz rá? Válasz: Hát, néha szoktam... Fasza!

Hogy én mindenhová befúrom a kicsiny pofámat... =D

óckúl...

Szidtam én már eleget az egyetemet, de azért az ilyen pillanatokért úgy érzem (még ha el is baszarintottam*) megérte:

Én úgy ölnélek meg, hogy ezt a mágnest belecsempészném a cukorkák közé, és a következő MR vizsgálatnál...  
Téged úgy ölnélek meg, hogy beöltöztetnélek mikulásnak, és bedobnálak egy venezuelai börtönbe. Mert Venezuelában nem hisznek a mikulásban...   
- Vagy belőled csinálnám a zombi-majom hadseregemet...
- De én vámpír vagyok.
- Nem akarsz inkább szamuráj lenni?  
- És mi van akkor, ha egy vámpír megharap egy zombit? Akkor ki változik át?
- A vámpír nem harapná meg, mert nem érezné a vért.
- De ez egy hikomat vámpír, és megharapja.
- Akkor ennyi erővel a fákat is megharapná...
- Hát ha egyszer hikomat?! 
- Jajj, Sanya megint kezdi az Alkonyatos baromságait! 
- Nem, én a Vámpír naplókat nézem.
- Ja, akkor az kamu!  
Örökbefogadtam egy csövest. (...) Adtam neki 30 forintot, úgyhogy most már az enyém. 
- Szerintem én a Purgatóriumba kerülök.
- Én azt úgy képzelem el, mint ezt a buszpályaudvart... Ugyanezekkel az 'arcokkal', csak mindig lenne 5 percem a busz indulásáig.

És ezek csak ma délután, és abból is csak pár részlet, mert ennyi baromságot még én sem tudok megjegyezni...




* Drága chrome nem ismeri ezt a szót, de helyette javasolta: "viszontláttam"
   Nem pont erre gondoltam... ;)

2012. október 17., szerda

FuckKressCode...

Na, mostantól mindenki húzzon messzire az utakról, mert meglett a KRESZ vizsgám, és lassan ráeresztenek a flaszterre... Végetek!

Főként, hogy a tanfolyamra mindig totál más-, illetőlegesen még az-naposan mentünk, a tankönyvnek azt se tudom milyen színe van - gondolom sárga, mert az olyan...KRESZ-szes - , és a programból is csak a helyes válaszok betűjelét tudom...

Elképzelem a helyzetet, hogy megérkezem egy egyenrangú (mert azért ilyen fogalmakat tudok ÁM) kereszteződéshez, ahol balra haladva szeretném az utamat folytatni. Bal oldalról jön egy villanyos, jobbról egy rendőrautó, szemből pedig egy kamion... És a kis fejemben felvillan a villanykörte, hogy: őőőőőő...C.
Aztán itt meg is áll a történet...

2012. október 16., kedd

nocomment...

ááááá, ez felett nem tudok csak úgy elmenni:

http://www.youtube.com/watch?v=EZfT-UY1oAI

"Nem hetvenkedek, csak írom ami belül van.
Ssh! Csak az baszik, aki felül van..."

tudás hatalma...

- Hohóó
  Te az XY-nal jársz? =O

  Üdvözlöm! =D
- oooo =D
  igen, vele :))
  átadom =P
  ( egy kis szünet )
  üdvözöl
  ( megint egy kis szünet )
  honnan is ismeritek egymást?! =O

A fene a pofámat, hogy én mindenkit ismerek... =)

A szem a lélek tükre. Inkább lesütöd, mért ne,
Hisz tudod jól: a semminek nincsen tükörképe...

ugyeugye...

Az alkohol fogyasztása először az önkontrollt csökkenti, előtérbe kerülnek az érzelmek és ösztönök, romlik a döntések pontossága.

2012. október 15., hétfő

level99...

Ennek pont OTT, pont ÚGY és pont ILYEN SZÖGBEN kell lennie...
(ott: fúrógépen - úgy: ragasztószalaggal körbetekerve, leszakított előlappal - ilyen szögben: ilyen szögben)

Szakbarbárság: level 99...

napi Szopi...

"Egyem a szívedet babbal!"

partei...

Voltam én már egy-két kemény bulin, de eddig még sosem kommunikáltam a party közepén, egy asztalnál, egy lánnyal, írásban, németül... Úgy, hogy nem is tudok dojcsul... =D

2012. október 12., péntek

"Most én vagyok szar, vagy az én rap-pem ilyen kőkemény?
Vagy szarból van a lelketek, és nem fér bele költemény..."
/ TKyd /

2012. október 11., csütörtök

huan anonimos...

Az elmúlt hetekben annyiszor lettem "szerelmes", hogy simán le tudnék forgatni egy 26 évados brazil szappanoperát, extrákkal, meg rendezői kommentárral. Bizony!

Mindenki sír, és keresi a BIG ő-t, én meg kiszúrok magamnak valami lubárt, aztán szépen lefocizom magamban, hogy miért is nem lenne jó... Nem az, hogy "mi lesz, ha elhajt", hanem konkrétan én küldöm el magamban őt egy föld körüli útra... Igen, nálam fordítva van bekötve valami. ÉS AKKOR MI VAN, HM???

De már érzem, hogy közeledik a következő. Valamelyik nap eszembe jutott...
Pfhúúú, csak találkozzunk még egyszer,  TE LÁNY! =D

Tuti, meghúzom a haját nekijje!

röpheer ögéjn...

*pólópulcsikabátvastagzokni
(így már jó, Tomika? =D )

2012. október 9., kedd

meg a...

Sétálok nagy erőkkel lefele menetben a buszmegállóhoz.

Nem tudom, hogy ti hol éltek, de itt nálunk azért már nincs az a kibebaszot jó idő. Én beöltözve, mint valami eszkimóka gnom: polópulicskabátvastagzokni, meg minden...
Ballagok, miközben felettem repkednek a jegesmedvék, és akkor jön velem szemben egy pali...

Remélem azért el tudjátok képzelni a helyzetet:
Én, mint egy bulimiát még hírből sem ismerő fóka, aki kezeslábasnak magára húzott egy kifejlett kék bálnát.
Pali: rövid póló, meg rövid nadrág, meg a KURVAANYÁÁÁÁD!!!

bornapok...

Hol kezdjem?

Délután rám csörög Gyurma, hogy mi lenne, ha leenne minket a fene hozzá, egy kicsit segíteni. Hát..őőő..izé-Lesz pia-Háhogyafaszbane?!
Kulturálisan lesétálok a megbeszélt időpont... után egy fél órával, ezek meg sehol. Faterjával eldumálgatunk egy kicsit, mikor is megérkeznek egy zsák sörrel. Nagy pakolás lesz...
Még mielőtt nekiállnánk rendbe rakni a helyszínt, le is csúszik egy söröcske. Meg még egy.
Aztán pakolGATÁS: egy szög ide, egy csavar oda, egy kulcs a falra, egy valami a kukába. Na, igyunk hát akkor egyet. Megint munka színlelés, megint ivás.
Valahogy mégis csak rend lett, uh most már végre ihatunk.
"Lehet, hogy este átugrunk a bóri mornapokra!" mondattal befejeztük a "nagy munkát".
Még haza sem értem(5 perces út), de már csörgött a telefon, hogy mikor indulunk már...
Indulás, banda összeszedve, utolsó utasra várva előkerül egy kis pálinka. Na, utcu neki, és meg sem álltunk... az első kocsmáig. Ez kocsival, úgy kb. 1 perc. Veszünk egy üveg konyakot, mer hát mérne. De ha már itt vagyunk, ihatnánk egy sört. A kb. 20 perces úton bedrinkeltük a maradék páleszt, mert hogy az jó. 2,5 liter konyakkólával nekiesünk a BORnapoknak. Nem parkoltunk messze, de mire elértük a pálinkás bódét, már nem (hiszem, hogy) volt a kis KK-ból. Aztán ott egy röpke 1-2 perc alatt lebutítottuk a kiszolgáló lánykát, és megkértük, hogy ha már ilyen messze eljöttünk, adjon már valami kemény itókát. Adott. Lecsaptuk, aztán...













Másnap reggel korán kelés, mert 8ra menni kell tanfolyamra. Hát mondani sem kell... ejj de szépek lehettünk. Még az óra kezdete előtt, nézzünk be a hipersupermarketbe valami flamó után... Erre jön szembe velünk két kb. olyan szinten álldogáló haver, mint mi. Ezek még reggel fél8kor ott üldögélnek a tecsó parkolóban, szanaszét sörös dobozok közepette. De hát mi sem voltunk restek - meg hámá mégis csak, nehogy már csak őket bámulja mindenki - mi is leülünk kis körükbe, és még totálcsúnyán elkezdünk vedelni fél órával a KRESZ(!!!!) óra előtt.

Még jó, hogy oktatósrác ilyen kis laza, és a helyzetet szemmel felmérve simán azt mondta, hogy lépjünk le előbb. Szerintem belátta, hogy az állapotunk egyenlő az életképességhez szükséges agyi szint felének a köbgyökével. Per 4.

Ja, és ha már ilyen hamar lerendeztük a közlekedéstudományt, ugorjunk már még be a St. Ferenc Pub-ba egy laza levezetőSörre...

Lényeg a lényeg: Úgy megünnepeltük a bornapokat, hogy még szÖLLÖt sem láttunk...

2012. október 7., vasárnap


Nem lettem rap-er, de nem is akartam az lenni,
Minden második srác az, mert egyszerűen: ez trendi.
Tanultam infot, mégse lettem hacker,
Csak nappal alvó naplopó, akit nem kelt fel a vekker.
A szavam mégis fegyver, de rátok tartva nem éles,
Mert nem akarok gyilkolni, csak oltalak. Hát nem édes?
Persze tudom, hogy mindenki csak a jóra vágyik,
De csak egy féreggé kell lenned, és minden valóra válik.
Aki megtalálta mellettem a helyét, az majd elhasznál,
Ha neked rossz emlék vagyok, akkor valamit nagyon elbasztál…

2012. október 5., péntek

Feltettem az életem egy számra, de cserébe
Nem kaptam szart se. Szerinted megérte?

2012. október 3., szerda

hé, bro...

"Egy pontból indulunk el. De néha ez így marad,
Máskor az ész száguldana másfele, amerre éppen a szív halad.
Hidd el, Tesó, én az elejétől kezdve minden sztorimba beírtalak!
Én barátként tekintettem rád végig, még ha spanomnak is hívtalak..."
/Deego/

úton...

Azért az mennyire elvont és kocka beszélgetés, amikor a buszmegálló felé ballagva fordított arányosságot állítotok fel az ellenállás (R) és a nő között...

Lehet, hogy a másfél órányi elektronika előadás, lehet hogy a fáradtság vagy azért mert infosként gondolkozunk, de lehet, hogy csak mert mind a ketten egy más és beteg világban élünk... Lényeg, hogy ez nekünk ma Lacival sikerült...

Volt ott ellenállás (mármint az ellenállás ellenállása), kerület, sugár, felületi súrlódás, tapasztalat, elhasználódottság... de a tézis helyes.
Az ellenállás ellenállása fordítottan arányos a nők... egyes tulajdonságaival.

Aki rájött a megoldásra, az kap egy... Nemtom. Vattacukrot?

2012. október 2., kedd

pontosítás...

Miután felhívták rá a figyelmem, szeretném kiegészíteni a kettővel ezelőtti, megérte... című bejegyzésemet:

Nem, nem én vittem el a lányokat.

(most így visszaolvasva, tényleg lehet úgy is értelmezni... de nem)

2012. október 1., hétfő

ha már party...

Két hete olyan buliban volt részem, hogy az csak na...
Rég éreztem magam ennyire jól!
Kár, hogy erről itt nem beszélhetek... ;)

megérte...

Nincs most mese, mert ezt felesleges cifrázni... Egyből bele a lecsóba:

Ülsz az egyik "törzshelyeden" a "VIP részlegben", mint egy ember... És akkor az a két lány, akikkel beszélgetsz elkezdenek smárolni...

Ez a két lány, két sráccal érkezett, de nem velük mentek el.
1 sör: 320 Ft...
1-1 ital a lányoknak: 790  Ft...
A két srác arca: Megfizethetetlen...

A buli felpörög, és persze te ilyenkor kelsz másnap korán reggel...
Hiába aludtál EGÉSZ hétvégén ÖSSZESEN 7 órát...
Megérte...

HELLO: my name is WTF...

Azért kicsit jól esik, mikor egy haverodnál a saját zenédet hallod...

"Nem tartom a hátam, csak a testvérekért
Mert nekem az is elég, ha csak a testvérem ért."

http://www.youtube.com/watch?v=3w43xBXSn8M


2012. szeptember 19., szerda

végre...

Már-ár közhely: Inkább egy okos hülyéskedjen, minthogy egy hülye okoskodjon... De ez így van.

Ma volt "egy kis időm" youtube-ozni (amit nem igazán szoktam), és valahogy egy olyan vlog-ra (video blog) találtam, amitől elszállt az agyam.
Az arc nélküli manus DumaRagu című műsorának egyik epizódja volt, amin... hogy is mondjam szépen... beszartam.
Intelligens, tehát van értelmes mondanivaló (is). Humoros, és nem csak fingos, szarós viccekkel teletűzdelt idétlenkedés. Értelmes határokon belüli rajzfilm-hatás. Na meg az előadásmód. Kész az ürge.

Mély tisztelettel adózom neki! És hát... nem is tudom... talán köszönöm!

Végre egy jó kis "valami", amit "talán" érdemes figyelemmel kísérni.

http://www.dumaragu.com
Mert hát, ami szerintem jó, az jó! Szerintem!

naezbeteg...

"...odamentem a drágább kajálda pultjához. Egy fiatal, alacsony, szőkés-gesztenye lányka fogadott hívogatóan kedves mosollyal az arcán. Kérdezte: mit parancsolok?
- Egy folyékony hátizsákot, öt darab OSB-s szélmalmot, és egy egyiptomi kirándulást, Londonba!"
(O.o)
XD

http://www.dumaragu.com/

2012. szeptember 15., szombat

sodori...

Ha ütős cuccot akarsz, akkor sodrok majd az évekből,
Hogy lássad, amit én, és tanuljál az életről...

2012. szeptember 10., hétfő

őt nem...

Állok a pultnál, mint egy ember. Éppen átadom az italok árát, mikor mellém áll egy kedves hölgy ismerősöm. Szemébe nézek, és ő egy hatalmas mosollyal válaszol. Megszólal belőlem az illem, és a már elfogyasztott alkohol:
- Szia! Te mit kérsz?
És az az óriási mosoly a kétszeresére nő:
- A telefonszámodat...

Fordított helyzetben nem lenne benne semmi extra, de velem ilyen még nem történt. Lefagytam.
Ott áll mellettem egy szép, kedves, aranyos lány egy ilyen mondattal, és én csak nézem... Szívem szerint ott helyben megadtam volna neki a számom, de... Belegondoltam, és arra jutottam (az alatt az egy pillanat alatt), hogy nem engem érdemel. Én túl nagy f@sz vagyok...
Már az első beszélgetésünk alkalmával megfogott. Annyira közvetlen és kedves volt, hogy egyszerűen azt éreztem most, hogy őt nem akarom bántani...

Máshoz viszont nem értek...

2012. szeptember 5., szerda

felismerés...

Réges-régen, egy messzi-messzi McDrive-ban:
- Sziasztok! Mit adhatok? - lány az ablakban.
- Szia! 2 sajtburgert, 1 közepes krumplit, és egy McFreez-t... Te kérsz valamit? - sofőrünk.
- Egy új életet, ketchup-pal... - én

De...
Rá kellett jönnöm, hogy egy szar az élet,
És nem lesz jobb akkor sem, ha ketchup-pal kéred...
=D

amatőrök...

Valamelyik este néztem egy filmet, és elhangzott benne egy - már gondolom mindenkinek ismerős - párbeszéd:

Egy személy fegyvert szegez egy másikra, majd megkérdezi:
- Ki volt az?
- Nem mondom meg.
- KI VOLT AZ? - majd élesíti a fegyvert. (alapból, eddig miért nem volt élesítve??? o_O)
- Ha megölsz, sosem tudod meg...

Na, itt álljunk meg!
1. "Ha megölsz, sosem tudod meg!"

2. Én, ezután a mondat után, egy tiszta, önelégült, huncut mosollyal úgy lőném szét a drágalátos társalgópartnerem bal lábfejét, ahogy azt szakszerűen kell... És ha még mindig nem hajlandó társalogni, akkor a másikat is... Majd az egyik kézfejét... Aztán a másikat...
Rengetek sebet lehet ejteni egy emberi testen anélkül, hogy az idő előtti elhalálozáshoz vezetne... =D

2012. augusztus 31., péntek

vááááá...

Ugye? Én mondtam!

Korcsosul, korcsosul.

Ma feltévedtem a Bloose Broavaz oldalára, és lecsekkoltam a 'Szövegek, Freestyle-ok, Próbálkozások' részt. Maradjunk annyiban, hogy inkább csak próbálkozások. Nem akarok szakértőzni. Főleg, mert nem értem el semmit, annyit meg végképp nem, hogy profi legyek és belepofázzak mások dolgaiba, de amik itt vannak... kiborítanak
Azt már nem is említem, hogy helyesírás 0, de hogy rímelni a 90%-uk nem tud, az biztos. És mégis mindegyik arról magyaráz (ha azt írnám, hogy rap-pel, csak leminősítenem a műfajt), hogy mennyire jól nyomják, és hogy lealáznak mindenkit a szövegeikkel... Ja, meg persze mindegyik nagy utcagyerek, akit már szarrá moleszterált az élet. Ja, gondolom... Oké, hogy kell egyfajta önbizalom ebben a szakmában, de azért kapjunk már a dióhoz gyerekek!
Természetesen, mindegyiknél elengedhetetlen kelék a cap, mert attól leszel igazi EMSZÍ. Mindenki superhightek-hiphop-megagiga-gengszter-repper, de valahogy mégsem tudnak megfogni.
Én értem, hogy mindenkinek megvan a saját ízlése, és biztos szeretik őket sokan, de engem inkább valahogy... nem is tudom... FELBASZNAK!!!
Főleg, amikor az ilyen kis szarháziak fikázzák az olyan "nagy-öregeket", akiktől inkább tanulniuk kéne.

Utálom, mikor pl. youtube-on valaki undorító kommenteket ír valakinek a zenéje alá, és természetesen az olyan "védelmezőket" is, akik "majd jól levadásszák" az említett nethuszárokat. Ezért itt most leszögezném, hogy én konkrétan nem ezeket az ifjú tehetségeket szeretném fikázni. Inkább csak sajnálom, hogy ez lett abból a műfajból, ami igazából számomra a modern költészetet jelentette.
Nem szeretem a változást, és ha az még ráadásként a rossz irányba tart, akkor kicsit felmegy bennem a pumpa.
Sokan nem hiszem, hogy belegondolnak, hogy mi is az a hiphop, miért és honnan kezdődött...

De most ez a trendi, durrantsuk hát ánuszba az egészet szárazon, mert mi rajok vagyunk...

"Nem ismétlem megint, úgyis tudja, aki hallja,
Hogy mért megy a rap nagy része egyből a napiszarra..."

2012. augusztus 28., kedd

éjszaka...


Lábam alatt aszfalt, a lámpa fénye éget,
Mikor a sötétség rám hullik, már nem érzem, hogy félek.
Egyszer volt csupán, hogy a Névtelen is térdre hullt,
Mert nem kelt fel a nap, a hajnal egyszer félekúrt.
Hajnalban születtem, mégis az éjszaka hoz világra,
Mikor rányúlok az estére, a piákra, a pinákra.
Szívemben ezer szilánk, ja, de mégsem fáj, hogy élek,
Mert az elmém adja a rímeket, a szívem meg a mélyet.
Szenvedtek, míg éltek, nekem egy szenvedély az élet,
De megszenvedsz az életért, ha szenvedéllyel éled.
Te a halált féled, de a halál meg fél éntőlem,
Eljött egyszer értem, de egy jó jointtal szétlőttem.
„A lelkem nem kell!”, megegyesztünk a felében,
Így nem bennem él a zene, hanem én élek a zenében.
Mégis a sötétség az otthonom, mikor csend üvölt a fülembe,
Mikor a fejemben a sorok lassan összeállnak ütemre.
Felpesdül a vérem, és nem is kell már kérnem,
Elindul az esti járat, meghalt a másik énem.
Velem az éjszakában pár barát, meg ezer haver hever,
Ha rágyújtok egy cigire, akkor az összes smasszer teker.
A víz mindenkit lever, de a beat már halkul bennem,
Közeleg a hajnal. Ideje már mennem…

2012. augusztus 13., hétfő

majd egyszer...

...velem van a hátszelem, a páleszem.
Egyszer lesz tán eszem, és mindenemet ráteszem
Egy lapra, és elhúzok a faszba.
Visszajövök tavaszra, és nem nyúlok rá a ravaszra...

hát persze...

- Valami baj van?
- Nincs.
- Biztos jól vagy?
- Persze! - nagy-mosoly

"De mire jó a nagy-mosoly, ha tudod jól, hogy színtelen?"

2012. augusztus 6., hétfő

unom...


„Unom már! – Mit? – Hogy meg akartok változtatni.”
De ha rajtam múlik, az összes ilyen rá fog baszni.
Mért kéne megfelelnem?
Ha elromlott valami, mért kéne megszerelnem?
Eldobom a faszba, lesz majd másik fél áron.
Én az álmaimat élem, nektek az élet egy rémálom.
Fél lábon kibírom, amit adtok, és csak nevetek,
Ti köpködtök utánam, én meg nem tudom a nevetek.
A hírnév jó, ha jó, de mit nevezünk hírnévnek?
Nektek szemet szúr, de én örülök, hogy így élek.
Lehet, nagy a pofám, és néha kicsit túlzok,
De én tettem értetek, és néha bizony túl sok
Amit vállalok. De ez egy ilyen állapot.
Az ilyen szarháziak hozzák ki belőlem az állatot...

2012. augusztus 2., csütörtök

nyári szerelem...

"Én meg annyit álmodok, hogy beleszeretek egy illatba,
És ha nem jön össze, akkor kérdőn nézek fel egy csillagra.
-Mi van ma?- A hip hop-ot veszem feleségül..."
/Day/

2012. július 31., kedd

csakból...

"Tehetség nélkül nincsen kultusz. A rap-ben nincsen miniszter.
Szarom le! Én megérzem, hogy ki tisztel.
(...)
Simán belemondom a szemedbe,
Hogy nem vagy olyan végzetes, mint Akkezdet, hát fejezd be!
Ha ez hatás-vadászat, hát vadászd a hatásom!
De hat az egyhez, tesó, hogy te nem veszed az adásom.
(...)
Ez Káma Szutra minden bekólázott szukának,
Kik engem néznek szemétnek, én nézem őket kukának."
(Tkyd)

"A rímem szikra. Like-olj! Ma Elvis tép itt.
A real MC-k a MIKEodat elvitTKYD.
(...)
Minek öltöztél? Kifordítunk, te kis köcsög!
Mintha halloween lenne, ami ironikus, mert nincs tököd.
(...)
Fater mondta: Ha jobban harcolsz is fight-oljak!
Acélba merülő hüvelykujj, mert Arnold is like-olja..."
(Mikee Mykanic)

2012. július 30., hétfő

pári tájm...

Telefonbeszélgetés egy buliban:

- Na, hol vagytok?
- Felettünk egy utcával. Itt is van valami buli...
- Hogy kerültetek oda?
- Egy kerítésen keresztül.
5 másodperc csend.
- Szerintem én most leteszem.

2012. július 24., kedd

feeling...

Ha hivatalos vagy egy éjszaka két buliba, mit teszel?
Elhalasztatod egy héttel az egyiket. Ez protekció...

És ha a következő hétvégén is egyszerre két party van?
Összevonod a kettőt... Ez meg már profizmus! =D

Ha már sikerült eggyé olvasztanod a két bulit, ügyelni kell, hogy mind a két társasággal foglalkozz, nehogy sértődés legyen. És figyelni kell, hogy az a lány, akivel csókolózol, ne beszéljen azzal, akivel flörtölsz, és ezt semmiképpen se lássa az, amelyikre hajtasz!!!
Na ez meg már állatság...

"Épp az exemmel szexeltem, mikor ránk nyitott az a lány, akire ráhajtottam, hogy szóljon: lent vár a barátnőm..."
XD

phoenix...


A rap-pemmel, ha kell, leoltok minden hip-hop hightech-et,
De még egy verze erejéig visszahívom Spyteket:

Árulás! Mi felbassza az agyamat,
Az árulás! Hiába vagy álruhás,
Meghaltam már párszor, így hogy kerülgetne ájulás?
Feltámadtam újból. Porból lettem, porrá leszek.
Nem csoda, hogy engem hívsz, ha hátba szúrnak ezek!
Azok, kikben bíztál, egytől-egyig elhagytak,
Rég nincsenek veled, ezért jobb kezedet elraktad.
Lehet csűrni-csavarni, de jól tudjuk a lényeget,
A kutya ugat, te meg taposd el a férgeket.
Ígéret szép szó, de csak szálka a szemedben,
Ha hülyének néznek, az azért szöget üt a fejedben.
Ha engem basznak át, bennem legyenek erények?
Inkább, kösz nem! Éljenek a lelki-szegények!
Ez beillene beef-nek is, de ettetek már eleget,
És ezentúl is kaptok tőlem nyársra húzott verebet.
Hogy miért tűntem el? Megmondom: nem volt kinek írni,
De itt egy újabb lehetőség, hogy megtanuljál sírni.
Uram kérlek, segíts, hogy örökre elhallgassak,
A sok-sok kamu szöveg elé erős falat tarthassak.
Az árulás már nem meglepő, csak nézd meg, min akadsz fel!
Menedék már nincsen, mert túl sok itt a… klassz hely.
Én a beat-em adtam neked, de a zombi csupán bólogat,
És elintézem két versszakkal, ha a múltam visszaszólogat.
„Én megmondtam!” Ez a mondat ide-oda tologat.
Én a valóságot adtam, de ti csak szedjétek a drogokat!
Nehéz mindent tudni, mert a tudatlanság áldás,
A tudatlanok boldogok, az agyas meg kispályás.
Nekem mégis áldás, mit a legbelsőmben hordozok,
Ha én ilyennek születtem, legalább ti legyetek boldogok!
Remélem érted, mire gondolok…

és mind belehalunk...

"Nem tudom, hogy képzeled, de részemről kész, ég veled!"

2012. június 18., hétfő

egy kis slam...


Szám szótlanul szövi tele papírom,
Hiszen írom, amíg bírom.
Bár szavak nincsenek, csak apró szótagok,
Mielőtt valamit itt hagyok
Gyorsan törlöm.
A radír gyorsan kopik, mint a bőröm,
Pedig körmöm nem engedi tollam,
És bár szívemben dübörög a szólam,
Valami mégis elnyomja.
De ha elmondja,
Olyanokat tudsz meg,
Mikből tudatod tudat alatt tudatosan túszt szed.
Sosem voltam túl szent, de szentül túlóztam,
Középen haladva, szembe a széllel, a széllel szemben huggyoztam.
Túl sokszor jött a számra,
Hogy „Halál a májra!”
De ha egyszer a szám várja…
Aki csinálta a pálinkát, nem csak a pohárba szánta.
„Hiába vagy kába, a szöveged sánta,
Nem leszel költő, és nem kerülsz be a megasztárba.”
Így lesz ez is csak sötét szobámnak sötét szobalánya.
Ülök tovább csendben, míg üvölt a fejemben.
Aztán összeáll a szöveg, és elfelejtem.
Ezt csak én hallom, mert ez hallhatatlan.
Szemtelenül hallgatja el tán a szám.
Lehet, így lesz halhatatlan…

2012. június 16., szombat

nem mindegy...

Mikor egy buliban két haverod az exeikről beszélget:

- Fejezzétek már be! Minek kell befordítani egymást? Aztán mindjárt megint telefonálsz, és felhúzod magad.
- Nem is tudom, múltkor ki telefonálgatott részegen!
- Ja, csak én nem az exemet hívtam... Hanem a tiédet.
- ... (O_o)
  Baszd meg!

Na, ez a nem mindegy! =D

2012. június 11., hétfő

lelki-buszmegálló...

Hétvégi iszogatás a barátokkal...
Van az a pont, mikor túl őszintére iszod magad, és elég egy apró dolog, ami kihoz a sodrodból, és előtör minden. Leülsz egy baráttal a "lelki-buszmegállóba" éjjel 2-kor, és csak dumáltok... És mindig eljön az a pillanat az ilyen helyzetekben, mikor a téma: az ex.
Hazafelé sétálva csak az jár a fejedben, hogy telefonálnod kéne egyet. A hosszú hazaút során ezerszer lejátszod magadban, hogy mit fogsz mondani, és vajon ő mit fog. Hazaérve, félmámorban ülsz az ágyad sarkán, és agyalsz...
Majd odanyúlsz a telefonodért, és... kikapcsolod.

Másnap felkelsz, és elkap az a bizonyos érzés: büszke vagy magadra!

2012. május 24., csütörtök

felismerés...

Kimegyek a teraszra elszívni egy cigit, közben nézem, ahogy villámlik. Gyönyörű!

Eltűnődöm, milyen szép kis teraszunk van: körben fehér korláttal, mint a filmekben, felette kissé elhanyagolt, de strapabíró fémtetővel...

És a villámokat csodálva jön a felismerés:
"Aztakurva! Én egy fémkalitkában állok a vihar közepén!"

Azt a cigit nem szívtam el teljesen...

my 'fuck you'...

Készül a saját monológom...
Már több, mint 1 oldal, de még közel sem érzem befejezettnek.
Egy kis ízelítő:


Bassza meg Mark Zuckerberg és az egész facebook-generáció! Elegem van az állandó idézetekből, bölcsességekből és önsajnáltatásból! Alig múltál 12, mitől olyan kurva szar az életed!? Meg amúgy is, ki a faszt érdekel?
Kapják be (de tényleg) a pucsítós kis kurvák, akik félmeztelen képekkel szarják tele a netet, és ha valamit szólsz, egyből hőbörögnek, hogy te hogy képzeled! Gyűlölöm a szűz-kurvákat! Pusztuljon az összes...

2012. április 30., hétfő

szabadság...

Nem értem, miért kéne kínosnak lennie egyes szituációknak...

"Living young and wild and free!"



2012. április 29., vasárnap

bemutatkozom: a nevem Káin...

Túl sokszor gondolok többet a dolgokba, mint amik valójában. Túl sokszor játszok le előre magamban olyan dolgokat, amik még meg sem történtek, aztán csalódok.
Ezt elkerülendő megcsapott az "éljünk a mának" elv, és pénteken belevágtam az éjszakába: lesz, ami lesz...

és bejött... =D

2012. április 26., csütörtök

abszurd...

- Mit mondott neked?
- Hogy a világon minden teremtmény egyedül hal meg...
- Mit éreztél akkor?
- Eszembe jutott a kutyám, Kelly. 8 éves voltam, mikor meghalt. A tornác alá mászott azért, hogy...
- ... meghaljon.
- ... hogy egyedül legyen.
- Most úgy érzed, egyedül vagy?
- Hát... nem is tudom. Szeretném azt hinni, hogy nem, de... sosem találtam rá bizonyítékot, úgyhogy már nem is rágódom rajta. Latolgathatnám az érveket, és ellenérveket egész életemben, mégse lenne bizonyítékom, úgyhogy nem is rágódom rajta. Ez abszurd...
- Istent keresni abszurd?
- ... igen, ha mindenki egyedül hal meg...

2012. április 20., péntek

sick...

- Tegyük fel, hogy klónozunk egy leszbikust...
- Iiiigen?
- Ha ő és a klónja esetleg összemelegednek...
- Te beteg vagy!
- Miért? Ha úgy nézzük, akkor az csak önkielégítés...
_________________________________________

- Tegyük fel, hogy van egy leszbikus pár...
- Már megint?
- Na, vannak. És te lefekszel azzal, amelyik az ő kapcsolatukban a fiú szerepét tölti be...
- ...?
- Akkor te buzi vagy?
- ...
  Hát ebben több paradoxon is van... de, te
 beteg vagy, az biztos!

statisztika...

Most látom, hogy van a blognak ilyen statisztikai része, hogy hányan nézték (nem sokan, és szerintem annak a 90% is google-bot), meg hogy honnan...
Azt megértem, hogy Magyarországról, sőt még talán Németországban is ismerek olyat, aki nézheti. De hogy Amerikából, ÉS FŐLEG az Orosz konföderációból kik olvashatják, azt elképzelni sem tudom...

na, ezekről beszéltem...

1.
Póznának hajtott a sivatagban...
http://www.delmagyar.hu/ezmilyen/poznanak_hajtott_a_sivatagban/2275132/
Kíváncsi lennék, hogy mit mondott a rendőröknek az a néni, aki a nagy-büdös semmi közepén megtalálta az egyetlen baleseti forrást, a szabad szemmel "alig látható", 6 méter magas villanyoszlopot...

2.
Kiégett a tűzoltóság...
http://nol.hu/mozaik/kiegett_a_tuzoltosag
"Erre most inkább nem mondok semmit..."

2012. április 18., szerda

játék, határok nélkül...

Eddig is tudtam, hogy az emberi hülyeség határtalan, ezért nem is értem, miért lepődöm meg mindig...

2012. április 17., kedd

jegyzőkönyvbe...

Új bejegyzés a "híres jegyzőkönyvbe", édesapám jóvoltából:
"Alvás közben olvassa a Tv-t..."

kísértés...

Flörtölj a Nappal, táncolj a felhőkkel...

A pia hatására jön egy érzés, ami elragad,
Másnapra a buliból csak egy illat, ami megmarad.
Emlékeid nincsenek, csak tudod azt, hogy megtörtént:
Feladtad az álmaidat... Odamész, mert megtörtél...

hip hop...

Egyik szemem sír, a másik nevet mikor arra gondolok, hogy mekkora divat lett mostanában a hip hop. Zeneileg én mindenevő vagyok, de ha tehetem inkább rap zenét hallgatok.
Sok-sok éven keresztül néztem, hogy ha ennyi tehetséges, már-már költői ("csak azért rap-pelek, mert a költészet már meghalt") előadó van a magyar "piacon" is, miért nem viszik mégse semmire? Most, hogy ez lett a trend, végre ők is kapnak valamit a médiából, és talán esik le nekik is valami. Ezek után sem fognak megélni belőle valószínűleg, de legalább kapnak vissza egy kicsit abból, amit belefektettek. Mert lemezt nem veszünk, sőt még ha ingyen van, akkor is torrentről szedjük le...
Másrészt viszont, az internet elterjedésének köszönhetően már rég megjelentek a "youtube- és myspacegengszterek", így viszont attól félek, hogy még jobban elkorcsosul ez a műfaj is.

Ezek régi gondolatok, mégis csak most jutottam el odáig, hogy leírjam...
Ami viszont ma kivágta nálam a biztosítékot:
A hip hop mellett a dubstep, ami most nagyon megy kishazánkban. Ezzel eddig nem is lenne baj, hiszen mindenkinek megvan a joga, hogy azt hallgasson, amit szeretne...

DE MIÉRT KELL EZT A KÉT MŰFAJT KEVERNI, KÖNYÖRGÖM?!!!
a korcsosulás...elkezdődött...

majdelfelejtettem...

Mikor felhívtuk a mi drága, szeretett körzetisünket, hogy véresre vertek valakit, és most is itt dörömbölnek az ajtón, megkaptuk: „Én már nem vagyok szolgálatban…”. És a 4. hívás után is csak ezt hajtogatta.
Meg a jók***aa***dat! Akkor helyezd magad szolgálatba, b***d meg!!!
Bezzeg azért meg tud állítani, ha nincs lámpa a bicikliden…
Plusz egy grat. a kedves „nemvagyokmárszolgálatban” úrnak!

Magyar rendfenntartás, én így szeretek…

chicago...

Péntek 13.-ára fogni mindent egyszerűnek tűnik, de az biztos, hogy volt valami a hétvégén, mert ami itt volt nálunk, az már tényleg Chicago!

Volt itt többek között árokba zuhant, majd eszméletét vesztett ember, és szórakozóhelyről ellopott TV távirányító (WTF?).

A lényeg, hogy volt egy olyan eset, amit soha senki se gondolt volna.
Mióta bulizni járok, fel vagyok készülve rá, hogy egyszer beverik a fejem a nagy szám miatt. Azon se lepődnék meg, ha valamelyik részegen hőbörgős haveromat/barátomat vernék meg. De arra nem számítottam, hogy az egyetlen nyugis, általában mindenkit megnyugtatós barátomat fogják hárman püfölni, miközben ő már félmeztelenül fekszik a földön.
Egyik pillanatban még állunk a djiszkó bejárata előtt nyugodtan, a következő percben már csak azt látom, hogy fekszik, és ütik. Nem gondolkoztam, nem nézelődtem. Mentem, rúgtam, „arrébb dobódtam”, majd mentettük, elzártuk, és telefonáltunk.
Az esetnek több tanulsága is van:
1.
Örülök, hogy már mindenki fillérekért kigyúrhatja magát.
De, ami legnagyobb tré a dologban, hogy három 100 kiló fölötti ember képes megverni egy már a földön fekvő embert.
Egy megindult, ütött, ellenfél feküdt. Kész. Vége lehetett volna, de nem. A másik kettőnek még be kell szállnia, mert hát úgy már könnyebb, ha az ember fekszik. Addig csak méregettek.
Ezúton szeretnék gratulálni a versenyzőknek! Szép volt fiúk! (vagy mondhatnám: „magyar kiskutyák”)
Főleg annak a bátor harcosnak nyújtanám tisztelettől remegő kezem, aki már egyszer régen engem hátba tudott ütni, mikor nem figyeltem, és most is harmadiknak érkezett a harcművészeti bemutatóra… Sansei, ez igen!
2.
Miután a rendőrök elvitték az illetékes úriembereket, megjelentek a keljfeljancsik: „Én szétpakoltam volna az összeset, de lefogtak!!!” - és közben üti a mellét. Na jah…
Érdekes, én oda tudtam menni… Én, a 60 kilómmal, meg a 20 centis bicepszemmel.
Mikor megkérdezték a rend éber őrei, hogy kik voltak az „elkövetők”, szintén csak én mertem odaállni, és rámutatni szemtől-szembe: „Az a sz@rházi volt az egyik!”

Mikor a kékek elvitték a delikvenseket, még hallottam: „Jövő héten átjövünk és megkapjátok”. Én az összetartástól eltelve mondtam: „Gyertek.”
Miután másnap végighallgattam az embereket, és kiderült, hogy mindenki csak állt és nézett, rájöttem, hogy a kijelentésem elhamarkodott volt. Ha mellé, akit mindenki ismer, és aki mindenkivel jóban van, mellé nem álltak oda, akkor én mit várok?
Nem mondom, hogy „csak egy legény volt talpon a vidéken”, mert biztos volt ott azért más is, különben szerintem nekem sem csak a kabátom bánta volna. De nagyot csalódtam, főleg egy-két emberben, és a közösségnek hitt „kicsinyfalumban”…

Ja, azt persze mondanom se kell, hogy az esetből nem lett semmi… Blökik újra futkoshatnak, barátomat meg jóformán kiröhögte a hatóság…

érdekes...

„Remélem bevésted a fejedbe, honnan, mikor indultál,
Az utat, amin jöttél, mielőtt esetleg elszállnál!
De soha ne feledd, majdnem mindent egyedül csináltál,
És már rég elhagytak azok, akiknek köszönettel tartoznál…”

Megint ott vagyok, ahol kezdtem…
Próbáltam jó lenni, néha volt ebben segítségem, de akikhez nagy reményeket fűztem, már mind messze járnak. Közben nem vettem észre, hogy kik azok az emberek, akik mindvégig mellettem álltak.

„Én javítani akartam, de javítani nem lehet.
Mert ahányan ismernek, mind annyiszor eltemet.”

Megint itt vagyok, ahol kezdtem…
Visszatértem régi, züllött életemhez. A hajnalban hazafelé tántorgó, néha balhés életemhez. Ezzel sosem volt baj, most mégis azzal kell szembenéznem, hogy már annyira elkorcsosult a lelkem, hogy saját barátomra emelek kezet. És nem csak úgy viccelődve… Igazán akarva, és dühből.

És, hogy ez a kettő hogy függ össze?
Hiába vagyok ilyen elcseszett, akik igazán bíznak és hisznek bennem, még mindig mellettem állnak.
Így fordulhatott elő, hogy a saller ( vagy „valami olyasmi”) után röhögve elindultunk hazafelé…

„Köszönöm srácok! Mert köszönettel tartozom.
Hiszen, aki velem van, arra csak a bajt hozom.”

2012. április 5., csütörtök

NEM...

Ha már álmomban is nemet mondok arra, amihez eddig tíz körömmel ragaszkodtam, akkor azért jól állok, nem!?

2012. április 3., kedd

változás...

"Bírlak. Ha tehetném szemet-hunynék felette,de sokan pályáznak a helyemre és én sem vagyok már a régi. Így sajnos nem tehetem."

Én akartam változni, esküszöm...

Sosem érdekelt, hogy mit gondolnak rólam az emberek. De ha lenéznek, azt nem szeretem.
Azok, akik így ismertek meg, elfogadtak, sőt elvárják, hogy ilyen legyek. Így állnak mellettem. Amint egy kicsit kedvesebb lettem és megpróbáltam beleolvadni a társadalmi normákba, egyből észrevettem, hogy más erős jellemek elkezdtek oltani, mondhatnánk: a helyembe lépni. Ezt sajnos nem hagyhatom. Nem is a hatalomvágy hajt, csak egyszerűen...nem szeretem, ha lenéznek.
Most, hogy újra visszaállok és oltásra oltással válaszolok, minden visszakerült a megszokott mederbe.

Lehet, hogy sok embernek ez nem tetszik, és lehet hogy ekkora pofával nem jutok sokra,de...eddig bejött...

"Nem leszek próféta, a hazám tesz majd róla.
Teszek rá, nem leszek más, mint aki máskor lettem volna."
Ha tudod, hogy egy döntéseddel mit nyersz, és mit veszítesz...valójában nem is veszítesz semmit.

2012. április 2., hétfő

fiatalság-bolondság...

Én nem tudom, hogy mi van a mai fiatalokkal...
Mi sem voltunk semmik ennyi idősen, de amiket a mostaniak művelnek… botrány.

Az öregeknél volt egy házasság, aztán egész életre hello.
Nálunk volt még szerelem.
Most: drog, pia, nők, balhé.

Tiszta 60-as, 70-es évek: Annyira szeret mindenki mindenkit, hogy minden közös. Nem számít semmi.
Régen csak a cigi ment körbe, ma már jár hozzá egy csaj. Ugyanúgy körbeadják őt is…
Most, hogy visszakerültem ebbe a ’nagybulizós’ társaságba, kicsit féltem: kiöregedtem már belőle.

A francokat! A 2. alkalommal már felvettem a ritmust, és most én is ebben élek.
Botrányos… de jó…

(sőt, volt egy napom, amikor újra boldognak éreztem magam)

meghalni egy álomért...

Az eredeti terv az volt, hogy velem együtt ez a blog is meghal.
Aztán a második, hogy csak elköltözik.
El akartam tűnni a figyelő szemek elöl, és próbálni nem bántani, akit nem kéne, de rájöttem: miért én?
Miért kéne az eddig felépített életemet szétbombázni, mert valaki más meghátrált?

Kösz, de kösz nem…

ebben minden...

„Az utcák, hogyha mesélni tudnának rólam,
Többé nem köszönne senki, én meg azt mondanám: jól van.
Engem felakasztana az élet, de gyenge a gerenda,
Minden szétesésem legendás, nem én vagyok a legenda.
A legelsők égnek ki először, de én a tűz vagyok,
Sok senki megbaszná az életet, de ők csak szűzfaszok.
A hip hop-ban a múlt, a jelen, jövő, minden én vagyok,
A sárban születtem, de kérdezd meg, a szemem mért ragyog?!
A kezem nem remeg, szívem dobog, akár az élőknek,
Ez a világ nekünk való, nem az isten-félőknek.
Ha tovább lépsz e világból, az emlékedet hagyd itt,
Mert nem a lelked 21 gramm, én szívok el annyit.
Nekem nem számít a minden, ami neked viszont fontos,
Te meg nem érted a semmit, mitől a lelkem lett csontos.
Vigyázz az emberekkel, kezet nyújtasz, kezet törnek,
Nekik a pénz az isten, de nekem csak papírszörnyek.
Az utca íze beitta magád a vérembe,
De meghalni egy álomért, tesó, ezzel nem érem be.
Én csak egy vendég, az élet meg csak egy étterem,
De olyan szar az étlap, tesó, hogy fogom azt' szétverem.
Imádok szeretni, ki nem szeret, azt gyűlölöm,
Van, kit elringat az álom, mást meg az élet vág fültövön.
Van, aki áldoz, én csak az életet üldözöm,
Néha túllövök a célon, aztán magamat is túllövöm.”

2012. március 18., vasárnap

0...

1.
Á, hagyd a francba, ez úgysem történhet meg!
Nem fordíthat hátat senki a történteknek.
Kis idő, csak ennyi kell. A minőségért tenni kell.
Maradunk, mert csak úgy érezzük, hogy menni kell.
Mennyi jel, mi maradásra bíztatna?
Nincs vége még a meccsnek, nem ülhetünk a kispadra.
Egy kis fűszer, ami ízt adna. Míg élek, addig tennem kell!
Sosem fogadom el, ha azt mondják, hogy mennem kell!
Ha így lenne, hidd el, a világ kettészakadna,
Itt vagyok még mindig, a valóságot tagadva.
2.
Mért lenne ez így jó? Mért mindig csak én, meg én?
Mért nyújtsam a kezem, ha nem is nézel már felém?
Elegem van, nem érdekel. Elhúzok a picsába!
Próbálkoztam, falnak mentem. Küzdöttem, de hiába.
Talán nem is rajtam múlt. Mért csak én hibázhatok?
Követtelek vakon, mert én birka, ti meg pásztorok.
Talán most kimászhatok. És üvöltve megszólalok.
Hogy ne lássak, a szemembe szilánkokat szórtatok.
Sok mindent elnézek, de ne nézzetek hülyének!
Mért ne élhetne az ember szimplán csak a dühének!?
3.
Szia! Bocs, hogy zavarlak! Egy perc, ennyi lenne csak.
Az ember nagy levegőt vesz, és szépen lassan belecsap:
Na, jól van, legyen. Tessék! Itt vagyok még mindig.
Egyet-egyért cserébe. A rossz dolgokat széthintik.
Legyen mindig jó. Csak mutasd hogyan! Hol az út?
Ott leszünk majd, együtt, ahova a szél odafújt.
Én teszek, meg te teszel. Teszünk együtt egymásért,
Nem dobjuk el, mit kaptunk. Főleg nem majd egy másért.
Vállvetve vívjuk meg, minden egyes harcunkat,
És sohasem felejtjük el az egymással kötött alkunkat.
4.
Már szinte meg sem lepődöm a sötétségnek árnyain,
Végül részeimmé lettek, pedig letépték a szárnyaim.
Nincs már, miért küzdjek. Nincs már, miért hajtani.
Nincsen már mit tenni, csak a fejemet lehajtani.
Rácsapni egy csuklyát, és elbújni a sötétben,
És csendben onnan figyelni, az Élet milyen törékeny.
Ti voltatok fölényben, és már belefáradtam.
Tolvajokkal jöttél, így minden kincsem átadtam.
Ebben sem vagyok biztos már, hogy még reppezni jó.
Saját energiám emészt fel. Ez a depresszió.
5.
Ha nem, hát nem. Így döntöttél, elfogadom.
Megtettem, amit lehetett, a ’mindent’ csak egy fogalom.
Nem köpködök, megfogadom. Nincsen, miért harapjak.
Érzéseim elnyomják, nem élhetek a haragnak.
Egy könyv vagyok a polcról, amit leporoltak, felcsaptak,
Megpróbáltak elolvasni, megakadtak, elhagytak.
Nem bunkóság mit írok, csupán közölném a tényeket.
Ha felkészülté, keress meg, és elmondom a lényeget.
De azt kívánom légy boldog, és legyen szép az életed!
Találd meg, mit keresel, a sötétben a fényeket!

5 fázis. Csak ennyi lenne. A múltamat már elhagytam.
Bezárult a körforgás. Megnyugodtam, mert meghaltam.

http://www.youtube.com/watch?v=AeQGjh3huyk

2012. március 11., vasárnap

Eddig legalább én tudtam, hogy mit akarok...

"Felborult a világ... Eltűnt az egyensúly..."

2012. március 10., szombat

Most szívem szerint elindulnék, és csak mennék. Szépen, lassan, nyugodtan. Mennék, amíg el nem érnék egy bizonyos pontot. Sétálnék, amíg el nem jutok a legközelebbi világvégére. Megállnék. Levenném a kabátomat. Vennék egy nagy levegőt, és lent tartanám, amíg bírom. Aztán vennék egy hatalmas lélegzetet és üvöltenék. Üvöltenék, de akkorát, ami már fáj. Amit már rossz hallani. Amilyet már senki sem akar...
Aztán leülnék a világ szélén és várnék...

2012. március 6., kedd

1...

Egyetlen érintés, mi bármely percben megnyugtat,
Azt is bátorítja, aki tudja jól, hogy elbukhat. 

Nem azért állok a szakadék szélén, mert le akarok ugrani, hanem mert jó a kilátás...

Tudom, hogy a tudatom tudatja, hogy tudni jó, 
De a tudakozó is tudja jól, hogy tudatosan dugni jó.

Minden nagyképűség nélkül: eddig azt hittem, hogy nem vagyok egy hülye-gyerek, de az elmúlt pár napban rá kellett jönnöm, hogy talán mégsem vagyok elég okos...

Gyere velem, barátom! Új-telep vár a határon. 
Csak felveszem a sapkám, a cipőm, meg a kabátom.

Most látom, hogy megvan az első hivatalos "rendszeres olvasó". Helló, Bence!

Érzek, amit érzek. Csak az biztos, ami létezik. 
De ha hiányzik egy kis darab, az egész lassan szétesik.

Ok-okozat...
Érdekes dolog. Szerintem csak nézőpont kérdése.
Ami volt, hozzájárult ahhoz, ami van. De ami van, az azért van, hogy ne az legyen, ami volt...

Ilyenkor, ha tehetem, csak írok, és csak hallgatok, 
És bízom, hogy egy szebb holnap elfeledtet egy sz*r napot.

Elmaradt előadások, egy nap egy rég nem látott baráttal, rengeteg ökörködés, lehetőségek, jó kedv... mégis úgy érzem, hogy ez egy rossz nap. Hát hogy van ez?

Elkárhozott lelkemből, ha kitekintek, nevet: 
Sötétebb van odakint. Hogy süljön ki a szemetek!


Hová fajult ez a világ:
"Te a tesóm vagy, nyugodtan megd*ghatod a barátnőmet."
VÉTÉEF???

Nem bírok már hallgatni, a csend, ami megölhet. 
A beat-et csak a szívemből, a szívemet meg Tőled.


A szónak súlya van... De nem mindegy, hogy "nagyszavak"-ként használjuk őket, vagy őszintén és szívből...


Egy születés, egy halál, egy ember, egy élet. 
Két részre szakadt, egy testbe zárt lélek.
változni, igenis lehet...
Két születés, egy halál, két ember, egy élet. 
Egy egésszé olvadt, két testbe zárt lélek.


Ha nem tetszett a zene, akkor játsszad vissza ezerszer! 
Ha rájöttél a mondandóra, könyörgöm, hogy felejtsd el!

- És te miért nem?
- Átadom a helyem a tehetségesebbeknek.
- Jó kifogás. Ezzel könnyű kihúzni magad.
Nem adom fel, csak máshol keresek tovább...

Van hogy álmaidban élsz, de mások élik meg az álmaid. 
De hogy repülj a kék madárral, ha letépték a szárnyaid?

"Hogy vagy?"
Tényleg hülye kérdés.
Értelmes válasz nincs, segítő reakció szintén...

Hiába figyeltek, nem halljátok a csendet, 
Én süketségben éltem, és a zenét láttam benned.

Érdekes úgy beszélgetni valakivel, hogy nincs hangja.
Ekkor jön jól, ha félszavakból is értjük egymást...

Mért kell a sorsnak lendületet vennie? 
Egy b*szott nagy téglával pofán kennie?

Isten nem ver bottal.
"Ez most nekem így jó."
Mintha hallottam volna már ezt egyszer. Ja nem, én mondtam...

Mond ki még egyszer a nevem, és én eltűnök az útból! 
És ha vége van a filmnek, hidd el, nem játszom le újból.

Mi van, ha a legjobb barátod nem lehet a barátod...?

Egyszer, hogyha meghalok, a síromra lesz faragva: 
Habzsolta az életet, de belehalt egy falatba...